- Kezdőoldal   Apró   Fórum   Humor   Mobil   myPage   Modell   Randi   Erotika  
 
Nap képe
Nap vicce




 
Kezdõoldal - Tudomány - Historix
A csodaszarvas története
/2005-01-16/  << Nyomtatható verzió >>
A magyarság egyik ősi jelképe a csodaszarvas, míg a másik a turul. Az eredetmondánk egyik alapja, de olyan erősen tartotta magát a köztudatban, hogy keresztény köntösben ugyan, de még a Szent László legendában is visszatért.
Amikor a magyar nép vándorlása során eljutott Levédiába és Etelközbe, már birtokolták ezt a mondát. A besenyő támadás hatására a tizedik törzsünk a szavárd magyarok törzse, akiket a bizánci forrásaink szabartü aszfaloinak neveznek. Az ő csodaszarvas mítoszuk a Tarih i Üngürüszben, a török nyelvű magyar történelemmel kapcsolatos krónikában maradt fenn. A többségi magyarság csodaszarvasa a Meotisz ingoványába, ami Azovi tenger mocsaraiba ment. A Képes Krónika ennek az emlékét őrzi. Arany János is ezt a változatot tette hallhatatlanná a Csaba trilógia című művében.

A csodaszarvas története I.
- A Képes Krónika alapján -

Történt pedig egy napon, hogy (Hunor és Magyar) vadászni igyekeztek, s amikor a pusztaságban egy gímszarvas futott eléjük, ők üldözőbe vették, az meg a Meotisz ingoványaiba futott előlük. S miután ott hirtelen eltűnt a szemük elől, noha sokáig keresték, semmiképp sem tudták megtalálni. Végül bebarangolva az említett ingoványokat, fölfedezték, hogy az alkalmas nyájak táplálására. Ezután visszatértek az apjukhoz, s engedélyét elnyerve minden ingóságukkal együtt a Meotisz ingoványai közé költöztek barmaikat legeltetni, s azzal a szándékkal, hogy majd ott laknak. Mármost Meotisz vidéke Perzsia országával szomszédos, egyetlen gázló kivételével mindenütt tenger veszi körül; bővelkedik folyóvízben, fűben, erdőben, halban szárnyasban és vadban; nehéz oda a ki és a bejárás.

A csodaszarvas története II.
Részlet a Tarih i Üngürüsz (A magyarok története)-ből

Az évsztázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképpen adták elő. A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől született két fi-a. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában laktak. Egy nap Nemród vadászatra ment, és magával vitte fiait is. Vadászat közben Nemród egy elejtendő vadra bukkant. Azonnal a nyomába eredt és üldözni kezdte. Fiai is mindenfelé vadat kémleltek, s egyszer csak egy csodálatos vad tűnt fel előttük, amely csodálatos színekben pompázott. Önkéntelenül is a vad után fordultak a lovaikkal a vágtában. A vad azonban elmenekült, és Adzsem tartomány határán a hegyek közé érve eltűnt. A két királyfi, bármily soká kereste is a vadat, nem találta meg. Sem a nevét, sem a fajtáját nem ismerték. A két királyfi gyorsan elfáradt, a szomorúság és a bánat tengeré-be merült. Azután tanácskoztak, hogy mitévők legyenek. Majd visszatértek atyjukhoz, és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken egy monostort építessen számukra, amelyben lemondva a világról lak-hatnak, és a világ népeitől visszavonulva saját gondjaikkal foglalkozhatnak. ... Ily módon öt évig laktak a monostorban, és ott nyugodtan éltek. A hatodik év kezdetén azonban a két legény elméjét megragadta a világ örömeinek az íze. Szívük rejtekében felébredt a hatalom utáni vágy. Mikor ezek ilyen lelkiállapotban voltak, egy nap egy titokzatos személy érkezett hozzájuk. Elmagyarázta nekik a világi hatalom lényegét. és az uralkodás utáni vágyat, s ezzel őket megrendítette. A két legény ennek a személynek megtévesztő elbeszélése következtében elhatározta, a monostort elhagyja, mert elméjük a hatalom iránti vággyal volt elfoglalva. Abban az évben Adzsem országának közelében egy bégnek két csodaszép lánya volt. Magor és Hunor ezt a két lányt feleségül vette.

Ősz Gábor, történész



  Kapcsolódó cikkek
- Baltikumi mozaikok 3.
- Baltikumi Mozaikok 2.
- Baltikumi Mozaikok I.
- A gyilkos jutalma
- A Bach-korszak élete
- Erdély magyarjai
- Történetek Lincolnról
- Világháborús emlék
- A Fokker repülőgép harci alkalmazása
- A goliard költészet
 
Bejelentkezés
Név:

Jelszó:

Bejelentkezés
Regisztráció
Elfelejtett jelszó
Keresés

rovaton belül
Keress


Randi

Impresszum   Médiaajánlat   Partnereink
© 2005 Debreceni InfoPortál